Itt tájékoztató jelleggel felsorolásra és jellemzésre kerülnek a kézifegyvereknél leggyakrabban használt elsütési rendszerek és a biztosítási típusok. Véleményünk szerint a két dolog egymástól elválaszthatatlan és meghatározó szerepük van a megfelelő fegyver megválasztásában. A fegyverek iránt érdeklődők számára legyen ez egy rövid rendszertani összefoglaló, a fegyverrel dolgozóknak (fegyveres testületek, biztonsági cégek tagjainak, ill. fegyver viselésére jogosultaknak) pedig ez legyen a minimum, amit erről a témáról tudni kell!

BIZTOSÍTÓ RENDSZEREK

Mindenekelőtt a fegyverhasználat egyik alapszabályára hívnánk fel a figyelmet, ez pedig a fegyverek háromszoros biztonsági rendszere (fontossági sorrendben):

1. A fegyveres saját döntési képessége, és helyzetfelismerése.

Vagyis: le akarom-e lőni az általam azonosított célt, vagy nem akarom lelőni.

1. A fegyveres lövő ujja csak a lövéskor kerül a sátorvason belülre

Vagyis: amíg nem akarom elsütni a fegyvert, addig nem is tudom elsütni a fegyvert

1. A fegyver biztonsági berendezései

Vagyis: Az automatikus biztosító

A fegyver mechanikus behatások és vétlen lövés elleni védelme, csak az elsütőbillentyű húzásával enged lövést kiváltani

A mechanikus biztosító

A biztosítókarral működtetem. Meggátolja a lövés kiváltását.

sőt akadályozó tényező. Ezért sok modern pisztolyon nincs is pl.:GLOCK,  HS2000, STEYR M, WALTER P88, P99, stb., illetve a HK USP és a SIG modellek is rendelhetőek csak fesztelenítő karral. A revolverekről nem is beszélve. A biztosító kar létjogosultsága csak SA rendszerű fegyverek esetén van, mivel ezeknél a fegyvereknél olyan finom az elsütés, és olyan rövid a billentyű útja, hogy a vétlen lövés –„előbb jár a kezem, mint az eszem (pániklövés)”- módon előfordulhat.

A kézifegyvereknél elhelyezés szerint jellemzően kétfajta biztosítókart különböztetünk meg: a tokbiztosítót (Pl: HK USP, vagy COLT1911A1), mely rendszerint a kapcsolatot szünteti meg a billentyű, és a kakas között, és a szánbiztosítót (Beretta M9, vagy a S&W-ok), melynek válla befordulva a kakas elé fizikai gátat képez az ütőszeg, és a kakas között.

1.ábra

Balra egy szánbiztosítóval ellátott S&W, jobbra a tokbiztosítóval felszerelt COLT 1911 A1

A DA/SA rendszerű fegyverek legtöbbje rendelkezik fesztelenítővel, mely a kakas biztonságos nyugalmi (DA) helyzetbe hozását garantálja.

A fegyverek automatikus biztosító rendszerei rendkívül változatosak, és mivel ez a cikk nem típusismertető, nem is bonyolódnék bele. A legmodernebb fegyvereken található műszaki megoldások:

• Megakadályozzák az ütőszeg csappantyúra való ütését, ha a fegyvert leejtik (passzív ütőszeg biztosítás)

• Megakadályozzák a lövést, ha a fegyver szánja nincs mellső helyzetben („nyitva” van).

• Repülő ütőszeggel rendelkeznek, tehát az ütőszeg rövidebb, mint az ütőszeg fészek.

• Megakadályozzák biztosított, állapotban, vagy fesztelenítéskor a kakas ütőszegre ütését

Léteznek továbbá olyan biztosító rendszerek, melyek megakadályozzák a véletlen lövést, amennyiben a fegyver nincs a lövő kezében. Ilyen biztosító rendszer pl. a COLT1911A1 és klónjain, vagy a HK P7-en található markolatbiztosító, vagy a GLOCK-on, STEYR M-en található elsütő billentyű-biztosító. A markolatbiztosítónál ügyelni kell a fegyvertok formájára, nehogy viselésnél, zárt toknál benyomja a biztosítót.

Ezek által a modern fegyverek biztonsági szempontból kizárják a mechanikus behatásból eredő vétlen lövést, régebbi konstrukcióknál a passzív ütőszeg biztosító hiányában előfordulhat vétlen lövés, a repülő ütőszeg ellenére is (pl.: a COLT1911A1, vagy akár a FÉG P9R esetében).

ELSÜTÉSI RENDSZEREK

Háromféle alap elsütési rendszer létezik:

Single Action (SA)- normál elsütés

Double Action (DA)- revolverező elsütés

Double Action Only- csak revolverező elsütés

Ezen kívül léteznek még a különböző gyártók egy-egy fegyvertípusára alkalmazott, a technika fejlődésével és a követelmények változásával lépést tartó szabadalmak, mint pl: A Striker tipusú elsütés (GLOCK -Safe Action, STEYR -Reset Action, Walter P99 –DA/SA, stb.), ami nem jelent mást, mint hogy az elsütés –kakas hiányában- ütőszeg alapon történik. A Fast Action, vagy a Para-Ordnance féle Light Double Action rendszerek kakas alapúak, fél feszített elven működnek. Ezek az elsütési módok mind az alap elsütési rendszerekhez visszavezethetők. Vegyük tehát sorra a három alaprendszert:

SA- Single Action

Lényege, hogy a kakast nem lehet az elsütő billentyűvel megfeszíteni, tehát a szán mozgása, vagy az ujjunk szükséges a kakas hátrafeszítéséhez. A híres COLT 1911A1, és Browning HP is ilyen elven működik, bár mindkettőnek van modernebb DA illetve DAO módon működő változata. IPSC versenyfegyvereknél szinte egyeduralkodó (a COLT M1911-ből kiindulva), ill. replika valamint nagy teljesítményű revolvereknél használják. Elavultsága megkérdőjelezhető, az ultramodern kakasnélküli HS2000 is SA elsütésű.

Nagyon fontos továbbá, hogy szinte minden géppisztoly, gépkarabély, és géppuska ilyen elven működik, ill. a DA/SA elven működő fegyvereket is gyakorlatilag ezen az elven használjuk (kivéve a fesztelenítés utáni első lövést).

2.ábra

Két gyönyörű SA elsütésű 1911A1 klón (Springfield Armory)

DA- Double Action

Lényege: A kakast meg lehet feszíteni az elsütő billentyűvel is. A revolverek nagy része ezen az elven működik. Mivel a pisztolyoknál a szán a kakast mindig felhúzza, tehát a következő lövések már SA módban történnek, ezért a pisztolyoknál DA/SA mód létezik*. A legtöbb rendszeresített hadifegyver pl. a Beretta M9, a HK USP P8, P10, P12, a FÉG P9R, de a S&W –ok nagytöbbsége is ezen az elven működik.

3.ábra

Két DA/SA elsütésű, fesztelenítő- biztosítóval ellátott fegyver, a Beretta 92F, és a FÉG P9R

DAO- Double Action Only

A kakast csak az elsütő billentyűvel lehet felhúzni, tehát a kakasnak nincs megfeszített állapotú rögzítési pontja, minden lövés után visszatér a nyugalmi helyzetébe. A legtöbb fegyvernek pl.: S&W-ok, SIGek, Browning HP van DAO változata is, vagy átszerelhető, mint pl.: HK USP. Egyes rendfenntartó egységek előszeretettel használják. Ebből származtatható továbbá pl. a GLOCK safe action (striker tipusú),. a STEYR reset action (striker tipusú), a Para-Ordnance Light Double Action (kakas tipusú) elsütése. Lényegük, hogy a kakasnak, vagy ütőszegnek létezik egy előfeszített állapota, mely önmagában nem elegendő az elsütésre, de amelyből az elsütés sokkal lágyabb lesz (nem összetévesztendő a kakasbiztosítóval, melynél a kakasnak van egy fél felhúzott nyugalmi helyzete, melyből DA típusú lövés nem kezdeményezhető). Mindegyiknek az általános jellemzője, hogy elcsettenés esetén nem lehet újra elsütni a fegyvert, tehát ilyenkor SA-ként** működik, muszáj a szánnal az elsütő szerkezetet felhúzni (általában ez kisebb mozdulatot igényel, mint az újratöltés, egy press check-kel megoldható)

4.ábra

Striker tipusú elsütőrendszerrel felszerelt fegyverek (bal felülröl): GLOCK 17, HS2000, KAHR K9, WALTER P99, STEYR M

Az elsütési rendszerek jellemzőit, előnyeit és hátrányait az adott feladat által támasztott követelmények szempontjai szerint írom le:

Viselés:

Pisztoly viselése szempontjából a kérdés a következő: a fegyvert csőre töltve, vagy cső alá töltve, ill. be, vagy kibiztosítva viselem. A kérdésre a válasz bonyolult, és összetett mivel a fegyver viselése mindig az adott körülményektől, és a fegyveres ember képzettségétől függ. Az SA rendszerű fegyvereket rendszerint csőre töltve, bebiztosítva viseljük (cocked & locked). Ennél a viselési módnál az elővételkor történő ösztönös kibiztosítás gyakorlása a legfontosabb. Sokkal kevesebb jártasságot, és gyakorlást igényel ezeknek a fegyvereknek a cső alá töltött, kibiztosított viselése, itt az elővétel közbeni töltőfogást kell gyakorolni, mely stresszhelyzetben sokkal ösztönösebb. Ennek nagy hátránya, hogy sokkal lassabb és zajosabb, mint az előző módszer. A DA/SA és a DAO rendszerű fegyvereket rendszerint csőre töltve, fesztelenítve (a DAO-nál egyértelmű), és kibiztosítva hordjuk (amennyiben rendelkezik passzív ütőszeg biztosítással). A Striker rendszerű fegyvereket csőre töltve viseljük. Ezek a legegyszerűbben kezelhető fegyverek, így használatuk a legkevesebb gyakorlást igényli. Természetesen ezek a viselési módok csak akkor célszerűek, ha a közvetlen harcérintkezés valószínűsége magas, és a fegyvert a lehető leghamarabb kell tűzkész helyzetbe hozni.

Elsütés:

Jellegéből adódóan a legfinomabb, legpontosabb, és leggyorsabb elsütése az SA renszerű fegyvereknek van, ezért a versenyeken is ez hódít. A DA/SA elsütésű fegyverek hasonlóak, de itt szokni kell a DA és az SA mód közötti különbséget. A DAO rendszerek a legnehezebb, és a leghosszabb elsütésűek. A fél feszített rendszerű fegyverek elsütése általában hosszú, de könnyebb, mint a DAO.

Használat:

Legkönnyebben a biztosítás nélküli DAO és a Striker rendszerek kezelhetőek. A Strikernél egyedül az elcsettenés okozhat problémát, ilyenkor érdemes a hibás lőszert kivetni. A DA/SA rendszereket a készenléti helyzetbe visszahúzva feszteleníteni kell. A SA-t veszélyes feszteleníteni, helyette a biztosítókart kell használni.

5.ábra

A konvencionális kialakítású, átalakítható elsütő szerkezettel rendelkező ultramodern HK USP, és a méltán híres SIG SAUER P226

Összegzés:

Mint láthatjuk, a választás kompromisszumra kényszerít minket. A SA könnyű elsütése a versenypályán hasznos, viszont a hadszíntéren elavultnak számít. Katonai alkalmazásban a DA/SA rendszer hódított teret (lásd Beretta M9, HK USP), míg önvédelmi, őrzésvédelmi célra, ill. a rendfenntartó erőknél a Striker típusú, és a DAO fegyverek is hódítanak, egyszerű kezelhetőségükkel. A megfelelő fegyver megválasztásánál a fent említett szempontokat mindenáron figyelembe kell venni, de ami még fontosabb: BÁRMILYEN TIPUSÚ FEGYVERT IS VÁLASSZTUNK, HASZNÁLATÁT KELLŐ MENNNYISÉGBEN

Weblap készítés ingyen